Sietősöknek: Gondolom, már rá is vágtad, hogy füvet. Helyes a válasz a tehén füvet, vagy szénát eszik, de nem ezekkel táplálkozik. Hát ez meg hogyan lehetséges? Mielőtt megadnám a választ, gondolj bele, hogy mi történne akkor, ha a tehénnel helyet cserélve áttérnél a fű, vagy széna fogyasztására? Elmondom. A tehénnel ellentétben a testsúlyod nem gyarapodna, elkezdenél fogyni, majd végül egyszerűen éhen halnál, pedig a tehénnel ellentétben nem fejnének le tőled napi 8-10 liter tejet. De vajon mit tud a szarvasmarha, amit mi nem tudunk. A növények, különösen a szálas és fás növények fő tömegét egy olyan szervesanyag a cellulóz adja, amit mi emberek és a szarvasmarhák sem tudnak megemészteni, egyes baktériumok viszont igen. A szarvasmarhák összetett gyomrában a pépesre rágott növényi anyagokon egy baktérium tenyészet él és szaporodik, amelynek szaporulatát a szarvasmarha képes táplálékként hasznosítani és megemészteni. Visszatérve a címben szereplő kérdésre, esetünkben azzal az első hallásra furcsa helyzettel állunk szemben, hogy a tehenek ugyan füvet esznek, de alapvetően nem ezzel, hanem baktériumokkal táplálkoznak.
Szénát fogyasztó tehenek
Elmélyülésre hajlamosabbaknak: hogyan működik a kérődzők összetett gyomra?
Az összetett gyomor szerepe nem csak a baktériumtenyészet fenntartásában, hanem a kérődzés folyamatában is fontos. A tehén által elfogyasztott és a fogaival alaposan megőrölt táplálék az összetett gyomor első részébe, a bendőbe kerül. Innen a már emészthető anyag a gyomor utolsó részébe, az oltógyomorba, a valódi gyomorba jut. A még szopós borjak esetében az elfogyasztott tej a nyelőcsőből közvetlenül az oltógyomorba jut. A táplálék rostosabb része a bendőből a recés gyomorba kerül, ahol kis gombócokká formálódik. Kérődzéskor ezeket a gombócokat a szarvasmarha visszaöklendezi, és másodszor is jól megrágja. Ezt követően az újra lenyelt táplálék a leveles-, majd az oltógyomorba jut. A szarvasmarha összetett gyomra egyfajta a cellulózbontó baktériumok tenyészhelyeként működik, ezért a szarvasmarha a baktériumok közreműködésével képes a cellulóz jelentős részét hasznosítani. A cellulózbontás az állat vakbélben fejeződik be, ahol szintén cellulózbontó baktériumok élnek.
A bivaly is összett gyomrú kérődző
A szarvasmarha ezzel a módszerrel az elfogyasztott cellulóznak mintegy 60 százalékát képes hasznosítani. Az elfogyasztott táplálék viszont igen sok ideig, esetenként négy napig is az emésztőrendszerben tartózkodik. Az előbbi ok miatt az összetett gyomorral rendelkező kérődzők nem tudnak folyamatosan nagymennyiségű táplálékot felvenni, ezért csak a magasabb tápanyagtartalmú takarmányokon tarthatók jól.
Mi a helyzet az összetett gyomorral nem rendelkező növényevőkkel, mint például a lovakkal, vagy az üreginyulakkal?
A lovaknál a cellulózbontó baktériumok a vékonybél utolsó, kiöblösödő szakaszában, a vakbélben és az utóbélben élnek. Az itt élő baktériumoknak köszönhetően a lelegelt táplálék cellulóztartalmának mintegy 45 %-a hasznosul. Ez persze kevesebb, mint az összetett gyomrúaknál tapasztalt 60%, viszont a lovak esetében az elfogyasztott táplálék már két nap alatt végighalad a bélcsatornán, ezért ők többet tudnak táplálkozni, mint a szarvasmarhák.
Békésen legelésző lovak
Az üregi nyulaknál is megjelenik a kérődzésnek egy különös fajtája, amely úgy valósul meg, hogy az állat elfogyasztja a saját ürülékét. Gondolom, most meglepődtél. Lássuk hát a részleteket! Az üregi nyulak esetében is a növényi táplálékban található cellulózt a vakbélben élő cellulózbontó baktériumok dolgozzák fel, két lépésben. Elsőként az elfogyasztott növényi táplálékból puha széklet keletkezik, amit az állat elfogyaszt, és újra megemészt. Az éjszaka táplálkozó állatok másnap délben ürítik ki és fogyasztják el a puha székletet, ezért a kétféle „táplálék” nem keveredik az emésztőrendszerükben, ami a hatékony tápanyag hasznosítás fontos feltétele. Az üregi nyulakat nem lehet „jó modorra” szoktatni, ha megakadályozzuk, hogy az ürülékükből lakmározzanak, az a pusztulásukhoz vezet.
